 | |||
 |
 |  | |
  
| Rövid hírek - 37 -
Összeállította és fordította: Tóth ZsuzsannaTüntetések Mianmarban Szeptember végén több tömeges ellenzéki tüntetés volt Mianmar fővárosában, Rangunban a katonai junta ellen. A megmozdulásokban szerzetesek is részt vettek. A biztonsági erők erőszakkal verték le a tüntetéseket; a nem hivatalos forrásokból származó hírek szerint a kétszázat is elérheti a halottak száma és hatezer embert vettek őrizetbe. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa határozottan elítélte a mianmari hatóságok erőszakos fellépését. Edward McMillan-Scott, az Európai Parlament alelnöke hivatalos kéréssel fordul a portugál elnökséghez, hogy - amennyiben a kínai vezetés nem hat a mianmari vezetőkre a mostani válság megoldásában - az EU tagállamai bojkottálják a jövő évi pekingi olimpiát. A következőkben részleteket közlünk Rangunban tartózkodó riporterek beszámolóiból
(forrás: http://news.bbc.co.uk, 2007. október 1.). Hétfő - A városközpontban az élet majdnem teljes egészében visszatért a normális kerékvágásba - már amennyire normalitásról beszélhetünk ott, ahol minden sarkon katonák állnak. A legtöbb üzlet és templom kinyitott, az emberek, amennyire csak lehet, megpróbálják folytatni mindennapi életüket. A városra azonban rányomja bélyegét az, hogy alig látni szerzeteseket. A hétvége óta több ezer szerzetest tartóztattak le, és sokukat a külvárosban tartják fogva egy egyetemi épületben - az ablaktalan terem előtt három katonai jármű állomásozik. A helyiek tisztában vannak azzal, hogy a katonák szerzeteseket vettek őrizetbe, és tartanak attól, hogy rájuk is sor kerül.
Ha a burmai hadsereg megfélemlítéssel akarta elhallgattatni a tüntetőket, akkor ez javarészt sikerült. De a katonai vezetők tisztában vannak azzal, hogy a szerzeteseket nem tarthatják a végtelenségig bezárva. A burmaiak aggodalommal figyelik a fejleményeket. Vasárnap - A belvárosi Sule pagoda környékére több száz rohamrendőrt vezényeltek ki. Megállítják a fiatalokat, és felszólítják őket arra, hogy hátratett kézzel térdeljenek le. Az üzleteknek csaknem a fele már nyitva tart, de mindenhol több a biztonsági személyzet, mint a vásárló. Minden internet-kávézót bezártak. Akikkel beszéltem, azt mondták, hogy ennyi katona jelenlétében semmit sem mernek tenni: félnek, mert azt tapasztalták, hogy a katonák készek gyerekekre, nőkre és szerzetesekre lőni. Tehetetlennek érzik magukat, de ugyanakkor biztosítottak arról, hogy a tüntetések folytatódnak.
A hírek szerint több ezer szerzetes - akiket a kolostorokban tartott razziák során vettek őrizetbe - nem fogad el ételt az őket őrző katonáktól.
Vasárnap reggel a keresztény templomokban a szertartásokon a nyugalomért és a megbékélésért imádkoztak. Abban a katolikus templomban, ahol én jártam, a pap a katonai erőszak áldozataiért mondott imát. A papok kijelentették: nem biztatják az embereket arra, hogy részt vegyenek a tiltakozásokban, de ugyanakkor nem is szólítják fel őket arra, hogy maradjanak távol. Ahogy mondták, lelki tanácsokkal látják majd el azokat, akik csatlakozni kívánnak a tüntetőkhöz. Kínai szabályozni akarja a tibeti szerzetesek újraszületését
Kína új szabályozást vezetett be, amely értelmében "semmiféle külső szervezet vagy személy nem befolyásolhatja vagy irányíthatja az élő Buddhák reinkarnációját". A döntés kiköti, hogy minden reinkarnációt el kell fogadtatni, mégpedig különböző kormányzati szinteken; a legmagasabb rangú szerzetesek (így a Dalai láma) esetében magának a kormánynak kell beleegyeznie a döntésbe. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a Dalai láma száműzetésben élő követői nem választhatják ki a Dalai láma újraszületését. Thubten Szamphel, a száműzetésben működő tibeti kormány szóvivője szerint a magas rangú szerzeteseket csupán az ehhez szükséges szellemi meghatalmazással rendelkező szervezet választhatja ki, és ezek között nincs ott a kínai kormány. Arra is rámutatott, hogy a Dalai láma már kijelentette: amennyiben nem térhet vissza Tibetbe, úgy halála után valamely más országban fog újraszületni.
A jelenlegi helyzet hasonlít ahhoz, amely 1989-ben állt elő, amikor meghalt a 10. pancsen láma, és megkezdődött az utód keresése. 1995-ben a Dalai láma kijelentette, hogy a hatéves Gedün Csökji Nyimát választották ki; a kisfiú és szülei három nappal ezután eltűntek. Nyima Cering, a Tibeti Autonóm Terület alelnöke azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy a most 18 éves pancsen láma Tibetben van, és visszavonult életet él. A kínai vezetés nem engedélyezi, hogy bárki találkozzon Gedün Csökji Nyimával; ehelyett egy másik pancsen lámát ismertek el, aki javarészt Pekingben él, és évente ellátogat Tibetbe. A kínai kormány célja az, hogy ellenőrzése alá vonja a magas rangú tibeti vallási vezetőket, mert tart politikai befolyásuktól.
Történelmi jelentőségű, hogy szeptember közepén Angela Merkel, a német kancellár Kína tiltakozása ellenére fogadta a Dalai lámát.
(forrás: http://news.bbc.co.uk)
| ||
utolsó frissítés: 2007. október 17. |
|||
