Összeállította és fordította: Tóth Zsuzsanna

(forrás: http://news.bbc.co.uk)

A burmai helyzetről Ibrahim Gambari, az ENSZ különmegbízottja úgy nyilatkozott, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyhangú véleménye az, hogy a jelenlegi krízis után Burmában nem állhat vissza a demonstrációk előtti status quo. Gambari aggodalmának adott hangot amiatt, hogy sorozatos elfogatásokról és bántalmazá-sokról érkeznek jelentések. (2007. október 5.)

Paulo Sergio Pinheiro, az ENSZ különleges emberi jogi megbízottjának érte-sülései szerint a burmai hatósági szervek legalább 31 embert öltek meg Burmában a szeptemberi tüntetések során.

A Human Rights Watch szervezet száz szemtanút kérdezett meg, akik bán-talmazásokról, önkényes, tömeges letartóztatásokról és a fogvatartottak kínzásáról számoltak be. Úgy tudni, hogy jóval több személyt tartanak fogva, mint ahogy azt a burmai kormány állítja. Pinheiro szerint, aki múlt hónapban Burmába látogatott, több mint 600 személyt börtönöztek be, és további 74 személyt eltűntként tartanak nyilván. Pinheiro az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa számára készített jelentésében kitér arra, hogy értesülései szerint a kormányellenes tüntetések során kétszer annyian vesztették életüket, mint amennyiről a burmai hatóságok tájékoztatták a közvéleményt. Hozzátette: „Mianmarban 2007. szeptember 26. és 29. között a biztonsági alakulatok halálos erőt alkalmaztak - ez összeegyeztethetetlen a nemzetközi szo-kásjogból eredeztethető nemzetközi normák alapelveivel.”

Az ENSZ kínzásokat kivizsgáló különmegbízottja úgy nyilatkozott, hogy a hatóságok a politikai és emberjogi aktivistákat célozták meg. „(...) Egyre több hírt kapunk arról, hogy őrizetbe vett emberek meghalnak, illetve arról, hogy (...) a túlzsúfolt, egészségtelen fogdákban az őrizetbe vett személyeket verik és embertelen bánásmódnak vetik alá, valamint nem látják el őket vízzel, élelemmel és nem biztosítanak számukra orvosi ellátást.”

Pinheiro úgy nyilatkozott, hogy egy, szeptember 27-től október 5-ig fogva tartott szerzetestől „hitelt érdemlő beszámolót” kapott, amely szerint a rossz körülmények miatt legalább 14 személy (köztük 8 szerzetes és egy gyermek) halt meg. E beszámoló szerint szeptember végén több éjszakán keresztül égették a holttesteket egy rangúni krematóriumban.

Hétfőn a burmai rendőrség vezetője úgy nyilatkozott, hogy a tüntetésekkel kapcsolatban 2927 személyt, köztük 596 szerzetest tartóztattak le, de csupán 80 személy (köztük 21 szerzetes) van továbbra is őrizetben. (2007. december 7.)

Őszentsége a Dalai Láma az észak-indiai Amritszár városában kijelentette, hogy szeretné demokratikusabbá tenni a tibeti vezetést. Nyilatkozatában a dalai lámák kiválasztásának jelenlegi módszeréhez képest új lehetőségeket vázolt fel - többek között egy olyat is, amely a pápaválasztáshoz hasonlóan működne: azaz idősebb szerzetesek neveznék meg a következő Dalai Lámát. Rámutatott, hogy halála után a tibetieknek azt is végig kell gondolniuk, hogy szükség van-e az intézményre egyáltalán: „A tibeti nemzet kétezer éves. A dalai lámák intézménye viszonylag új - csupán pár száz éves. (...) Ha a tibetiek úgy döntenek, hogy erre az intézményre már nincs szükség, az automatikusan megszűnik.” Japánban, egy korábbi interjú során egy másik lehetséges módszer is említésre került: eszerint Őszentsége a Dalai Láma nevezné ki utódát.

Peking határozottan elutasította ezeket a lehetőségeket; a külügyminisztérium nyilatkozata szerint „a Dalai Láma nyilatkozatával súlyosan megsérti a vallási hagyományt és a hagyományos választási folyamatot.” Peking szívesebben látná, ha a Dalai Láma távol tartaná magát a politikától, és csupán a vallás területén tevékenykedne.

Őszentsége felhívta a figyelmet arra, hogy halála után Kína megpróbálja majd saját jelöltjét ültetni a helyébe. Kínában egyébként a szeptemberi szabályozások óta illegálisnak tekintenek minden olyan reinkarnációt, amelyet a kormány nem hagyott jóvá. (2007. november 27.)

Őszentsége a Dalai Láma megkapta a Kongresszusi Aranyérmet, a legmagasabb kitüntetést, amelyet az amerikai törvényhozás civileknek adományozhat. A Washingtonban tartott ünnepségen George W. Bush is részt vett - ez volt az első alkalom, hogy hivatalban lévő amerikai elnök a nyilvánosság előtt találkozott a Dalai Lámával. Bush a Dalai Lámát a „béke és a tolerancia egyetemes megtestesítőjének” nevezte, és kijelentette, hogy a továbbiakban is megpróbálja meggyőzni a kínai vezetőket, hogy fogadják a Dalai Lámát Kínában. „Hiszem, hogy ez a kitüntetés üzenet mindazok számára, akik a béke előmozdítása mellett kötelezték el magukat” - nyilatkozta Őszentsége.

Peking határozottan tiltakozott és rosszallását fejezte ki; véleménye szerint az esemény „durva beavatkozás Kína belügyeibe”. Az olimpiára való készülődés miatt a Kínai Kommunista Párt - amely egyébként ezen a héten tartja 17. Kongresszusát - különösen érzékeny a kényes politikai helyzetekre.

Elemzők szerint Bush lépése taktikázás, hiszen az Iránnal és Észak-Koreával szemben kialakult patthelyzetben az USA-nak szüksége van Kína támogatására.

Az amerikai törvényhozók rendszeresen vádolják Pekinget azzal, hogy üzleti érdekből szemet huny Burma és Szudáni emberjogi helyzete fölött. A világ vezető politikusai egyre gyakrabban adnak hangot annak, hogy aggódnak Tibet emberjogi helyzete miatt. (2007. október 18.)

Emberjogi csoportok aggodalmuknak adtak hangot, mert a lhászai kolostorokban több ezer rendőr jelent meg, és egyes hírek szerint sok szerzetest letartóztattak. A szerzetesek azt ünnepelték, hogy Őszentsége a Dalai Láma elnyerte a Kongresszusi Aranyérmet. A rendőrség akkor lépett közbe, amikor a Drepung kolostorban a szerzetesek elkezdték feldíszíteni azokat a helyiségeket, amelyek hagyományosan a Dalai Láma számára vannak fenntartva. A biztonsági erők körülzárták a Drepungot és egy közeli kolostort. Az indiai Dharamszalában emberjogi megfigyelők összevetik a jelentéseket, hogy megállapítsák: pontosan hány szerzetest vittek el és hová. A kínai hatóságok nyugtalanságát jól mutatja, hogy Tibetben még a Dalai Láma fényképének birtoklása is tilos. (2007. október 22.)