Thich Nhat Hanh zen mester Vietnamban

ietnamba érkezett Thich Nhat Hanh zen mester; az utóbbi negyven évben ez volt második látogatása. Thich Nhat Hanh 1966-ban az Amerikai Egyesült Államokba utazott, hogy tiltakozzon a szülőföldjén zajló háború ellen. Ezután sem Dél-Vietnamba, sem Észak-Vietnamba nem térhetett vissza, így száműzetésbe kényszerült. 1969-ben, Párizsban a vietnami békés rendezésről folyó tanácskozások buddhista delegációjának vezetője volt. Mostani tízhetes útja tulajdonképpen azt teszi próbára, hogy a kommunista vezetés alatt álló Vietnamban meddig terjed a szabad önkifejezés és vallásgyakorlás joga. Ho Chi Minh városban nyilvános szertartáson emlékezik azokra, akik a vietnami háborúban haltak meg, köztük azokra is, akik az USA által támogatott Dél-Vietnam oldalán harcoltak. A szertartás célja, hogy begyógyítsa a sebeket és véget vessen a megosztottságnak; a háromnapos recitáció bármely valláshoz tartozó hívők, mi több, a nem hívők előtt is nyitva áll. „A marxistákat arra kérjük, hogy azokat a részeket recitálják Marx műveiből, amelyek az emberiség iránti szeretetről szólnak” - nyilatkozták a szervezők.

Hivatalos adatok szerint a 84 milliós Vetnamban 10 millió buddhista él, ám ez csak a templomokban számon tartott hívek száma; nem ismeretes, hogy pontosan hány vietnami gyakorolja a buddhizmust, amely sok esetben a taoizmussal egybefonódva jelenik meg.

Kínában alulbecsülték a hívő emberek számát

gy közelmúltban készített felmérés szerint lehetséges, hogy Kínában a hivatalos becsléseknél háromszor több, azaz körülbelül 300 millió hívő ember él. Kínát gyakran bírálják azért, hogy kemény intézkedéseket hoz a hivatalosan nem jóváhagyott vallásgyakorlatok ellen. A hívők csak a kormány által elismert templomokat, mecseteket és szentélyeket látogathatják. Az adatok megerősíteni látszanak azt a feltételezést, hogy az utóbbi húsz évben Kínában újraéledőben vannak a vallások. A Kommunista Párt azonban továbbra is kíméletlenül lép fel minden olyan vallási csoporttal szemben, amelyről úgy ítéli, hogy veszélyezteti hatalmát.

Sherab Gyaltsen szerzetes átlépte a Nepáli határt

herab Gyaltsen szerzetes 2005 júliusában indult zarándoklatára Lhaszából Bódhgajába; egy éve és nyolc hónapja van úton, egy nap alatt körülbelül hat kilométert tesz meg. Leborulásokkal, mantrázva halad előre: három és fél lépést tesz, leborul, majd feláll és kezét összetéve ismét előrelép. Nemrég lépte át Nepál és az indiai Bihár állam határát, és hamarosan megérkezik úticéljához, a bódhi-fához. A szerzetest a helyiek látják el étellel és itallal, és sok helyütt tisztelettel, összetett kézzel üdvözlik.

Őszentsége a Dalai Láma könyve a környezetről

tibeti kormány környezetvédelemért és fejlesztésért felelős részlege megjelentette Őszentsége a Dalai Láma környezetről szóló könyvét, amely Őszentsége környezetvédelemmel kapcsolatos beszédeit tartalmazza 1986-tól 2006-ig. Kalon Tempa Tsering szerkesztő a bevezetőben szól arról, hogy 1959 óta Őszentsége fáradhatatlanul dolgozik azért, hogy Pekinggel békés megoldásra jusson a tibeti helyzetet illetőleg, valamint arról, hogy az egész világon elismerik, mint az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő tanítót és a környezetvédő mozgalmak elkötelezett szószólóját. A könyv célja, hogy inspirálja azokat, akik óvni kívánják környezetüket.

Tízezer aláírás a rinpocse kiszabadítására

z ENSZ Emberjogi Tanácsa Genovában tartott éves konferenciáján Nadine Baumann, a németországi Tibetet segítő társaság kampányfőnöke és Pema Droyuttsang, a németországi Tibet Egyesülettől felhívta a figyelmet a politikai fogoly Bangri rinpocse ügyére. Kevesebb, mint négy hónap alatt tízezer aláírás gyűlt össze a rinpocse kiszabadítására; ezt a dokumentumot nyújtották át az ENSZ emberi jogokért felelős főbiztosának, Louise Arbour-nak.

Bangri rinpocse 1966-ban alapított Lhaszában gyermekotthont és iskolát. 1999 augusztusában a gyermekotthon egy volt alkalmazottja a lhaszai főtéren megkísérelte kitűzni a tibeti zászlót, majd robbanószerekkel öngyilkosságot próbált elkövetni. A kínai rendőrség elfogta Bangri rinpocsét, feleségét Nyima Choedront és további 23 személyt; a gyermekotthont bezárták. A rinpocsét, jóllehet nem vett részt a tiltakozó akcióban, még mindig fogva tartják, és szabálytalan perben halálra ítélték. Az ítéletet később életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. A börtönben olyan súlyos kínzásnak vetették alá a rinpocsét, hogy át kellett szállítani egy katonai kórházban. Baumann szerint „a Kínai Népköztársaság az ENSZ Emberjogi Tanácsának tagja, így felelőssége betartani az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt alapelveket. Bangri rinpocse helyzete éles ellentétben áll ezekkel az alapelvekkel. Kínának meg kell értenie, hogy a demokratikus érzelmű közvélemény számára ez elfogadhatatlan.”