Őszentsége a XIV. Dalai Láma Ausztráliába látogatott

ohn Howard ausztrál miniszterelnök Kína heves ellenkezése dacára találkozott Őszentségével a 14. Dalai Lámával. Őszentsége tizenegy napon keresztül tartózkodik Ausztráliában. Kína elítélte a találkozót, mondván, hogy a Dalai Láma politikai száműzött, aki "szeparatista" tevékenységet folytat; egy pekingi szóvivő figyelmezette Ausztráliát, hogy a látogatás ronthat a két ország viszonyán. Alexander Downer, Ausztrália külügyminisztere azonban kijelentette, hogy Pekingnek tiszteletben kell tartania Ausztrália demokratikus berendezkedését. Rámutatott továbbá arra, hogy Ausztráliában mindig szívesen látják a Dalai Lámát, akit nem politikusnak, hanem vallási vezetőnek tekintenek. John Howard ugyanakkor kijelentette, hogy kormánya elismeri Kína fennhatóságát Tibet fölött.

Howard döntésének következtében politikai vita vette kezdetét, méghozzá éppen egy olyan időszakban, amikor Kína és Ausztrália között soha nem látott mértékben szövődnek gazdasági kapcsolatok. Canberra megpróbálta megnyugtatni Pekinget azzal, hogy kijelentette: a buddhista vezető Ausztráliában nem Tibet függetlenségének ügyét próbálta előremozdítani, hanem értelmes megoldásként a tibeti nép autonómiájáért emelte fel szavát, rámutatva, hogy amennyiben ez az autonómia nem valósul meg, a tibeti kultúra és hagyomány tizenöt év alatt eltűnik. Őszentsége tárgyalt a canberrai parlament képviselővel és az ellenzék vezetőjével. Arra kérte Ausztráliát és a többi, hasonló helyzetben lévő országot, hogy gazdasági befolyásukat használják fel arra, hogy nyomást gyakoroljanak Pekingre az emberi jogok tiszteletben tartásának terén. Látogatásának eseményein több ezren vettek részt.



Az eskadalemuiri Tibet-központ fennállásának 40. évfordulóját ünnepli

délnyugat-skóciai Eskdalemuir határában álló Samye Ling központot és kolostort 1967-ben alapította Akong Rinpoche azzal a céllal, hogy az érdeklődők buddhista tanulmányokat folytathassanak. A központ tud szállást biztosítani hely az odalátogató diákoknak. A komplexumhoz tartozik továbbá egy 500 személy befogadására alkalmas templom, valamint egy elvonulóközpont azok számára, akik elmélyültebb tanulmányokat és meditációt kívánnak végezni. A világ minden részéről érkeznek érdeklődők; a központot az igényeknek megfelelően bővítik.



Tömeges áttérések Mumbaiban

ndiában több ezer dalit hindu tért át a buddhista hitre Mumbaiban. A szertartást az újkori India legnagyobb vallási áttérseként hirdették meg, ám a vártnál kevesebben vettek részt rajta. Az áttérők remélik, hogy ezzel kiléphetnek a merev kasztrendszerből, amely a legalacsonyabb helyet jelöli ki számukra. A buddhizmusra való tömeges áttérések nem váltanak ki széleskörű tiltakozást Indiában, mivel a hinduizmus részének tekintik a buddhizmust. Mindamellett egyes indiai államokban (különösen azokban, amelyekben a jobboldali Bharatiya Janata Party kormányoz) olyan rendelkezéseket fogadtak el, amelyek nagy mértékben korlátozzák a tömeges áttéréseket.
A szertartással, amelyen többek között Srí Lanka, Thaiföld és Japán külödttei vettek részt, Bhimrao Ambedkar dalit vezető áttérésenek 50. évfordulójára is emlékeztek.



"A buddhista művészet kincsestára" Nepálban

XII. századra datálható festményeket találtak Nepál északi részén, Kathmandutól 250 km-re, egy 4300 m magasan elhelyezkedő barlangrendszerben. A falfestmény 55 részből áll, és a Buddha életét ábrázolja. A festmény 8 m széles, az egyes képek mérete körülbelül 35x 43 cm. A barlangrendszer több szintből áll, amelyeket függőlegesen elhelyezkedő, kezdetleges kapaszkodókkal ellátott átjárók kötnek össze. Egy szomszédos barlangban tibeti nyelvű kéziratokat is találtak. A kutatók egy helyi pásztortól kapott információk alapján találták meg a barlangrendszert, amely véleményük szerint "a buddhista művészet valóságos kincsestára."



Demostráció Bangkokban

angkokban több száz szerzetes a parlament épületéhez vonult, hogy elérjék: a puccs után megszövegezésre kerülő alkotmányba kerüljön bele, hogy "a buddhizmus Thaiföld nemzeti vallása". Harminc kilométeres útjuk során több mint ezer szimpatizáns csatlakozott hozzájuk. A tavaly szeptemberben lezajlott puccs előtt a politikai vezetők jelezték, hogy hajlandóak teljesíteni a kérést. A kérés ellenzői viszont attól tartanak, hogy a lépés felszítaná az ellentéteket az ország déli, többségében muszlimok lakta területein. Sonthi Boonyaratglin, a puccs vezetője arra kérte az alkotmányszövegező bizottságot, hogy gondolja át döntését, valamint javasolta, hogy az alkotmányban szerepeljen az a kitétel, miszerint "a kormány tiszteletben tartja a többi vallást is (beleértve a kereszténységet és az iszlámot)". A múlt héten kiadott alkotmánytervezetben az áll, ami a régi alktományban szerepelt, azaz hogy az állam véd minden vallást, de nem tesz külön említést a buddhizmusról.



Az eltűnt pancsen láma nagykorú lett

Gedün Csöki Nyima, a Pancsen Láma betöltötte 18. életévét. Öt éves volt, amikor a Dalai Láma őt nevezte meg Pancsen Lámaként. A kínai hatóságok nem ismerték el kinevezését, és 1995-ben megnevezték az általuk elismert Pancsen Lámát, Gyalcen Norbut. Peking állítása szerint Gedün szabadon él, de aktivisták azt állítják, hogy ismeretlen helyen tartózkodik és házi őrizetben tartják. A washingtoni International Campaign for Tibet (ICT) nevű szervezet Gedün Csöki Nyima születésnapjával egyidőben jelentést adott ki a vallásszabadságról. A jelentés szerint a tibeti kultúra komoly veszélyben van azóta, hogy a kínai csapatok megszállták a térséget, valamint azzal vádolja a kínai hatóságokat, hogy újabb kampányt indítottak azzal a céllal, hogy a Dalai Láma befolyását csökkentsék Tibetben. A szervezet vezetője szerint a Pancsen Láma eltűnése összefüggésben áll Kína azon törekvéseivel, hogy irányítása alá vonja a tibeti vallásos gondolkodást. A kínai külügyminisztérium visszautasította a vádat; egyik szóvivőjük kijelentette, hogy a tibetiek szabadon gyakorolhatják vallásukat, ugyanakkor nem fedte fel Gedün Csöki Nyima tartózkodási helyét.